csend_ ft. Domus, nyhill, Azúl & Sklady Lyrics

Hidegek az esték fázom

Kint hagyom a festményt ázzon

Idebent elmélázom

Hogy hagyom hogy elbénázzam?

Én lennék bátrabb csak megannyi fáradtság

Vállvonva bágyadtan menni tova

Míg a csipa a szemhéjra rápattan

Ködös hajnali váratlan narancsló fák töve az páratlan

De át szabta a koronát a szellő

A reggeleken csinálom nem beszélek acsendről

A reluxáról beszűrődő fény a szeplőid világítja

A szemeidben keresem a világ nyitja merre lehet!

Ez irányít hogy ne legyek napról napra szemtelenebb

Ketté válunk te arra én erre megyek!

Hogy merre vagyok nem tudom de keresem merre legyek

Kívánok szebb tavaszt szebb nyarat meg szebb teleket

De addig is csak messze visz a távol

Homályos a fény és nem látok

Deresek a reggelek hidegek az esték fázom

Kint hagyom a festményt ázzon

Idebent elmélázom

Hogy hagyom hogy elbénázzam?

Gyémánt ragyogása a távolban

A fénye felkarol átölel "át"

Szégyen másnap árokpart

Némán megyek véle

Érjen célba

Felkavarnak a látottak

A tudat a gát a test mérgezett

Jelszó: ártatlan

Könnycsepp ékezet mint a tinta hagyom hogy száradjon

Utad tiszta ha hagyod hogy a szíved diktáljon

Összemosódó színek lázálom

Mossa az eső a betont ahogy sétállok

Épp problémáim számoltam

Újrapróbálom századszor, sikerül majd mi egyszer szétmállot

Holtvágány célegyenesben féllábon

Felismerés a fegyver nem bírom terheim félvállról

Törik a fesztáv a gyenge összeroskad a színeket az eső összemossa

Nem tudom eldönteni hogy kék vagy zöld a szemed

De az biztos hogy kinnt hideg van nálad pedig meleg

Felveszed a számot lehet nem ismered

De ha kinyitom ezt a kutat akkor meg is mered

A-ha többet kéne tenni nem pedig csak várni

Persze tudok magamra vigyázni

Egyszerűbb kérni mint mindig beleállni

Félni mint mindent megmagyarázni

Miért a másé kell hogy ha más akar

Néha kellenék néha eltakar

Mégis szembeül mégis erre néz

Ezzel szembesülni mindig szenvedés

Ezek rontják a szentimentalizmusomat

Szenteste írják a leveleket

Monokróm szeretetet színtiszta hazugságot

Ígérnek bármit csak kapják a szeretet

Házak között beszakad a reggel napsugara

Ázott kutya felhők úszóbajnoka

Közel volt a sodrás

Dea jóisten is tudja

Amiddeg van vér a karban

Evezz ahogy bírod

Tollvonások ujjak dobolnak az üvegen

Nem hagyom itt ezt a testet üresen

Egy tanácsot adott az öreg ügyesen

Hogy mashogy fater? Hogy máshogy ha merek

Márpedig nincsen más opció

Korhű táncmozdulat finom porció

A hullám lovaglása az élet vége keltén

Az úrráválás ott ahol uralkodás nem kél

És rájössz hogy ugyanaz a szint

Nincsen jobb se roszabb

Csak szenvedés mi szeretet morzsáival

Kísért de hoszabb

Az utazás

Ha belemerengesz a végbe

A nap is felkel holnap nézzed

Csak óvatosan szárnyalj felé bolond Ikarosz

Mert nyomsz egy Petőfit

De visszahoz a sötétbe pillantás

Ne bámulj oda se mert csak

Megőrjít

Egyből hit aztán futás a célig

Végy levegőt te is

Érezd ahogy áramol

És halál sarkán lépdesve veszed majd észre

Hogy téged is mint mindent

Az élet átkarol